Tamiya P-47D Thunderbolt Bubbletop - makett

P–47 Thunderbolt
P–47N gépek kötelékben
Funkció	Nagy hatótávolságú kísérővadász repülőgép
Gyártó	Republic Aviation
Tervező	Alexander de Seversky Alexander Kartveli
Gyártási darabszám	15 686 db
Ár	85 000 USD (1945-ös adat)[1]
Személyzet	1 fő
Első felszállás	1941. május 9.
Szolgálatba állítás	1942
Szolgálatból kivonva	1955 (USAF-ból)
Méretek
Hossz	11,00 m
Fesztáv	12,42 m
Magasság	4,47 m
Szárnyfelület	27,87 m²
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg	4536 kg
Max. felszállótömeg	7938 kg
Hajtómű
Hajtómű	1 db Pratt & Whitney R–2800 Double Wasp kétsoros 18 hengeres csillagmotor
Teljesítmény	2535 LE (1890 kW) kW
Repülési jellemzők
Max. sebesség	697 km/h (9145 m magasságban)
Átesési sebesség	n.a.
Hatósugár	1290 km (harci)
Hatótávolság	2900 km (áttelepülési) km
Legnagyobb repülési magasság	13 100 m
Emelkedőképesség	15,9 m/s
Fegyverzet
Beépített fegyverzet	8 db .50 cal M2 Browning nehézgéppuska (12,7 mm űrméretű)
Nem irányított rakéták	2 db M10 háromcsövű 112 mm-es rakétavető 10 db 127 mm-es HVAR
Bombák	1 db 907 kg (2000 lb), 2 db 454 kg (1000 lb) és 1 db 227 kg (500 lb), 3 db 227 kg (500 lb), 3 db 113 kg (250 lb)
Egyéb függesztmények	tüzelőanyag-póttartályok: 3 db 284 literes (75 amerikai gallonos) acéllemezből, a törzs és a szárny alatt, ledobható, 3 db 409 literes (108 amerikai gallonos) papírból, a törzs és a szárny alatt, ledobható, 3 db 568 literes (150 amerikai gallonos) acéllemezből, a törzs és a szárny alatt, ledobható, 1 db 758 literes (200 amerikai gallonos) papírból, áttelepülő, 1 db 810 literes (215 amerikai gallonos) acéllemezből, lapos széles a has alatt

A Republic P-47 Thunderbolt (magyarul Villámcsapás) amerikai vadászrepülőgép volt a második világháború során. Teljesen feltöltve nehezebb volt, mint a német Do 17 bombázó, így a legnehezebb egymotoros vadászgép volt a háború során. A típust repülő pilóták több becenévvel illették. Ilyen volt a Jug (magyarul Vödör, a Juggernaut, azaz a Könyörtelen erő rövidítésével),^[2] vagy a Hun (a hunok után), de a „dundi fickó” is közkeletű volt. Robusztus felépítésű sárkánya nagyon sérülésállónak bizonyult, nyolc nehézgéppuskája pedig kompenzálta a könnyebb vadászokkal szembeni lomhaságát. 7600 m fölött a repülési magasság növekedésével teljesítménye egyre inkább felülmúlta a Mustangét. A P–51 Mustang elterjedését követően a háború utolsó két évében már inkább alacsonytámadó feladatkörben került alkalmazásra az európai és a távol-keleti hadszíntereken egyaránt.

A D változat adatai

Hajtómű: Pratt & Whitney R–2800-59 Double Wasp 18 hengeres csillagmotor

Teljesítmény: 2535 LE

Maximális sebesség: 697 km/óra 9150 m (30 000 láb) magasságban

Csúcsmagasság: 12495 m

Hatótávolság: 3060 km:

Emelkedés: 976 m/perc

Fegyverzet: 8 db 12,7 mm-es géppuska, maximum 1143 kg bomba vagy rakéták a szárny alá függesztve

Fesztávolság: 12,4 m

Hosszúság: 11,02 m

Szárnyfelület: 27,87 m²

Szerkezeti tömeg: 4513 kg

Maximális felszálló tömeg: 7938 kg

P–47D

A legelterjedtebb változat, amelyet 1943-ban kezdtek gyártani. A Republic Aviation nem volt képes fokozni a Farmingdale-i gyár termelését, ezért az indianai Evansville-ben épített egy másik gyárat a típusnak. Mivel két gyárban folyt a termelés, a Hadügyminisztérium a két gyár termékeinek megkülönböztetését írta elő, így az Evansville-ben gyártott C–2-k típusjelébe bekerült az RA mozaikszó és D jelölést kaptak. Összesen 110 darab P–47D–RA-t épített itt. Az első Farmingdale-i D a D–1 lett, és RE jelet kapott az összes itt összeszerelt gép. Mivel erősebb az R–2800–21 motort építették be, ezért a motorburkolat végénél megnövelték a kipufogó övlemezek számát háromról ötre. A megnövekedett teljesítmény lehetővé tette, hogy a pilóta köré jobb páncélzatot építsenek. A D–1-eknek módosították az üzemanyag- és oxigénrendszerét, a kipufogórendszert, melyekkel tovább növelhető lett később a teljesítmény. Összesen 105 darab D–1–RE épült. A D–2 tovább módosított változat, a turbófeltöltőt érintették ezek. Összesen 665 darabot épített belőle a két gyár. A D–5–RE-ben új, GE C–21 turbófeltöltőt és regulátort alkalmaztak, mellyel lehetővé vált a feltöltőbe a vízbefecskendezés, ami tovább növelte a motor teljesítményét. A D–5 volt az első változat, melyen alkalmazható lett a B–7 típusú, kétpontos függesztőkonzol, ezt a törzs alá lehetett szerelni felfüggesztési csomópontként. Összesen 300 darab D–5 épült. A D–3–RA hasonló a D–2-höz, de még nem D–5 szabványú, a D–4–RA már C–21 feltöltővel és vízbefecskendezéssel épült, de még ez sem D–5 teljesen. A D–3/D–4 változatokból összesen 200 darab épült. A D–6–RE hasonló a D–5-höz, azonban módosították az elektromos rendszerét, 350 darab D–6–RE épült.^[5]

Buborék alakú kabintetőt kapott a gép a 25. sorozattól (P–47D–25), aminek következtében megnőtt a pilóta látótere oldalra és hátra. Ettől kezdve ezt a kabintetőt alkalmazták a típus sorozatgyártásának leállításáig. A motoron még tovább javítottak, majd 1944-től a gyárak fényes színtelen lakkfestéssel szállították a gépeket, hogy még nagyobb sebességre legyenek képesek. A D változatot gyakran alkalmazták alacsonytámadó feladatokra a P–51B Mustangok 1944 januári elterjedését követően. Normandiában a gép rendkívül strapabírónak bizonyult, mivel sárkányának nagy teherbírása miatt olyan sérülésekkel is képes volt hazarepülni, ami más gépek vesztét okozta volna. Ebből a változatból 12 602 darab épült.